- Július 25-én (pénteken) SoDI újabb levéllel örvendeztette meg Hafrét, és két oldalban panaszolta el, hogy mennyire csalódott volt, hogy kapcsolattartója pusztán a szükséges nyomtatványt küldte vissza a börtönbe, és így neki csak egy üres boríték jutott. Kérte Hafrét, hogy mihamarabb írjon neki és küldje el a telefonszámát, valamint néhány sort arról, hogy miért vette fel vele a kapcsolatot. Elmesélte, hogy 1. a börtön folyosóján található kioszkhoz (ahol le tud kérdezni egyes rá vonatkozó adatokat, például a kapcsolattartói telefonszámát) nem sűrűn tudja „kikönyörögni magát”, 2. most tudta meg, hogy elbukott minden fellebbezése, amit az előzetes letartóztatása ellen tett, így - számára is - biztossá vált, hogy szeptember 09. előtt nem jut ki az intézményből, 3. ezért lassan kénytelen felhagyni azzal a szokásával, hogy hetente újabb beadvánnyal zaklatja a rendőrséget és az ügyészéget, amiben követeli a szabadon bocsátását, valamint javaslatokat tesz az ellene folyó nyomozás irányára, valamint 4. még meg sem próbálta kezdeményezni, hogy háziőrizetbe mehessen. Állítása szerint szabadidejét nyelvtanulással üti el és elbüszkélkedett azzal, hogy még nem látta pszichológus szakértő.
-
-
- Július 21-én (hétfőn) Hafré bejelentette, hogy a több mint 2 hónapja beadott kapcsolattartói kérelme sikerrel járt, az ügyészség engedélyezte, hogy SoDI kapcsolattartója legyen, ezzel egyidőben pedig meg is érkezett hozzá Trottel első - fénymásolt - levele. Ebből kiderült, hogy a Gyagyás 1. a szolnoki börtönben raboskodik, 2. megszerzett egy 40 ezer forintos letétdíjért beszerezhető, a zárkájába is magával vihető börtönbobilt, 3. a régi harcostársait (Borbély Józsefet, Minda Zoltánt és Fórizs Esztert) is szeretné megnyerni kapcsolattartónak, hogy azok 4. publicitást és jogi tanácsokat nyújtsanak a számára, 5. mindezt a Goldán kívüli egyetlen kapcsolattartója, Hafré segítségével kívánja elérni.
|