Egy napos munkaviszony

Innen: Sodipedia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

2020-ban SoDI teljesítette a lehetetlent, a nulla napos munkaviszonyt, vagyis alkoholizmusa miatt már azelőtt kirúgták, mielőtt ténylegesen felvették volna. A Trottel ebből nem azt szűrte le, hogy ideje az alsó ajkába mélyíteni az Orbit-rágóit és nagy összpontosítással, szorgalommal, tanulással megfelelő szinte fejleszteni magát a szakmájához. Nem - a gyagyás továbbra is a hazug, széjjelmasnizott CV-jével próbálta megtéveszteni a cégeket, hogy legalább pár hónapot elfeledett bútordarabként alibizhessen valamelyik sarokban, mielőtt valós képességeire rájönnek és ismét kirúgják.

A nulla napos munkaviszony már kipipálva, 2022-ben azonban az egy napos munkaviszonyt is sikerült behúznia. Miután lapátra tették az Atos IT-tól Bécsben, viszonylag hamar, 10 napon belül az ausztriai Wels-ben székelő CORS GmbH szopta be a hazug CV-t és ajánlott állást a gyagyásnak. A minden eddiginél gyorsabb új állást Endre úgy ünnepelte meg, hogy nagyvonalúan steak-et rendelt az ágyi poloskájával, Kaffka Tiborral, akibe fülig szerelmes a "jobboldali, nemzeti, keresztény krónikás".


A nagy öröm azonban nem tartott sokáig. Az első nap végén Endrét behívta a főnökúr, és közölte vele, hogy rákerestek a neten és mivel preverz, taszító internetes lábnyoma talán még egy pedofil, nőverő, passzív-agresszív, faszmutogató, retardált elmebetegnek is szimpatikusabb (ja nem, várjunk csak, pontosan ugyanolyan...!), ezért köszönik az egy napos munkát, de nem kívánnak vele tovább együtt dolgozni. Ajtó arra jobbra...!

Endre saját szavaival:

Egynap.png


Endrét lesokkolta, hogy még hetyetyézni sem engedték, kimagyarázni a bizonyítványát (izé..., az sincs, diploma ugyanis nem áll rendelkezésre, csak maximum érettségi), ezt az állapotot pedig a lehető legrosszabbul viseli. A titok nyitja egyébként az alábbi volt:

Ebedlo.png


Ahogy a nulla napos munkaviszony esetében, játsszuk le gondolatban az egy napos munkaviszony történéseit is:

Helyszín: a CORS GmbH üzemi étkezdéje

  • Jürgen, guck mal! Nézd azt a Trottel-t ott egyedül, hátsó asztalnál!
  • Látom. Miért olyan érdekes? Te is elültél mellőle, mert annyira bűzlött az egész ruhája, és pállott sört árasztott a szájszaga?
  • Igen, meg amikor elsétáltam mögötte, láttam, hogy valami hosszú szőke hajú fickót lesegetett a tabletjén, közben idegesen harapdálta az alsó ajkait, meg mintha a másik kezével az ágyékát is masszírozta volna, de ezt nem mertem jobban megnézni.
  • Jesszusom... És egy ilyen Trottelt felvettek ide!?
  • Pont ezt akarom mondani! Nézd csak meg jobban! Nem ismerős?
  • ... nem. Pedig ekkora veknifejet biztos megjegyeznék, csoda hogy elbírja a púpos, hajlott gerince.
  • Te nem voltál ott tavaly az anyacégünknél, az E-Conomix-nál, amikor be kellett ugranunk az állásinterjúk megtartására? Tuti hogy ott találkoztunk ezzel a magában motyogó gyagással!
  • Donnerwetter!!! Igazad van! Ez volt az, aki remegett a széken, mint a kocsonya, és amikor az apply gombról kérdeztük, idegességében odaokádott!
  • De nem ezzel volt a baj, mert a központnál azok az idióták így is felvették volna ezt a félszeg, jobb sorsra érdemes fiatalembert, de az interjú után rákerestem a neten, mégis mit kell tudni róla. Mi is volt a neve? Valami Farkass Kiss...?
  • Endre Farkas Kiss, azaz! Ez volt az, akit mutattál nekem, hogy valamilyen fehér négyzetes videóban mutogat meztelen kisgyerekeket, meg a faszát veri az interneten.
  • Úgy ám, meg valami öreg nőt is fojtogatott. Szerinted ezek fönt tudják, hogy ez a Trottel megint idepofátlankodott?
  • Dehogy tudják! Különben nem vették volna fel. Te szóltál nekik?
  • Nem. Most tűnt csak fel. Ebéd után felmegyünk Dominik-hoz, megkérdezzük, hogy ezt komolyan gondolta-e?
  • Natürlich! Először az én asztalom mellé akarta ültetni, de közöltem vele, hogy ez esetben azonnal felmondok. Befejezted? Akkor mehetünk...

---

...3 óra múlva...

  • Herr Kiss? Felfáradna Dominik-hoz az igazgatóiba? A cuccait vigye kérem magával. Hagyja csak, a számítógépet nem kell kikapcsolnia. De a laptop-ot kérem ne vigye magával, ne járjunk már úgy, mint az Atos...