Irodalmi percek: Felszabadulás

• Halló , halló!
• Szia, én vagyok, Gergő....
• Sikerült, fiam, sikerült, elment
• Felraktad a vonatra, ahogy mondtam? Vége, akkor vége?
• Igen, vége ennek a rémálomnak. Mondtam neki, hogy hívjon, ha jön vissza...
• (kiáltva) De a számod lecseréled ugye? Most lecseréled?
• Igen, nyugodj meg, az irodát kiadtuk a franciáknak, meg lett nekik mondva, hogy egy hónap múlva lehet, hogy jön valami őrült, egy láthatóan homokos elmebeteg, aki követelőzni fog, de mondtam, hogy az csak egy senki, valami helyi idióta, akit most engedtek ki a diliházból.
• Végre istenem, köszönöm... De, de (sírva) ennek soha nem lesz vége, azok a szagok, az a nézés mindig kísérteni fog....
• Engem is, ettől már nem szabadulhatunk meg soha, SOHA! Fel kéne gyújtani azt az irodát, fel, hogy a Tűz tisztítsa meg.